Miért, és hogyan jógázz? Illetve hogyan ne....

...és itt most tényleg nem azzal kapcsolatban szeretném az észt osztani, hogy melyik pózba hogy menj bele, sokkal inkább, hogy milyen hozzáállással, és, hogy egyáltalán miért "kínozd" magad bármi ilyesmivel:)
Tehát a miért: rengeteg oka lehet, hogy miért kezdesz el jógázni..., attól függően, hogy épp hol tapasztalsz egyensúlytalanságot az életedben. A legtöbbször stresszoldás, nyújtás, mozgáshiány, feszültségoldás miatt szeretnénk elkezdeni, de volt aki úgy keresett meg, hogy ő "magasabb szeretne lenni", és azt hallotta, hogy a jóga használ..., - nem teljesen hülyeség egyébként, amennyiben a helyes testtartás valóban eredményezheti ezt,  - vagy volt, hogy megkérdeztek, hogy igaz e, hogy a jógától nagyobb lesz a hölgyek melle...:D A válaszhoz elég rám nézni..., de a viccet félretéve tényleg rengeteg motivációnk lehet, és ez mind rendben is van. A jóga ugyanis tényleg megoldja, ha nem is mindig úgy, ahogy azt eredeileg elképzeltük...Például: van, aki azért kezdi el a dinamikus jógát, mert fogyni szeretne. Szuper! Nem is csak a mozgás miatt fog ugyanis karcsúbbá válni, de ha rendbejön a lelke, kevesebbet fog étkezéssel kompenzálni, illetve összességében nagyobb békébe kerül majd önmagával, ami pontosan ugyanide vezet.


Összességében azonban azt lehet mondani, hogy végezheted csupán testmozgásként a jógát, hiszen annak is tökéletes, és rendkívül hatékony, de az olyan, mintha lenne egy menő sportkocsid, de te csak arra használnád, hogy elgurulj vele a sarki boltig bevásárolni: szuperül elvisz, de annyival több van még benne ;) Rád van bízva, hogy ezen a hosszú és rendkívül izgalmas önismereti úton elindulva éppen hova helyezed a fókuszt, hogy éppen milyen tapasztalás utáni vágy hív meg téged. Nagyon fontos, hogy ezeket sohasem szabad magadra erőltetned. Bárki bármit mondd neked arról, hogy ki az "igazi jógi", és mi az "igazi jóga", ne hidd el. A jógád ugyanis az lesz, amilyen viszonyt majd te kialakítasz a gyakorlásoddal. Legyen ez "csak" fizikai gyakorlás, vagy akár egy-egy területre koncentráló gyakorlat, a jógád úgyís elindít majd magad felé, akár ez volt vele az eredeti célod, akár nem. :)
Őszintén, engem például a gyakorlásom első 6 évében egyszerűen lehetetlen lett volna leültetni meditálni, és most saját motivációtól vezérelve minden nap végzem. Fontos tehát, hogy semmilyen külső "jógás szerepnek" ne akarj megfelelni. Végezd azt és olyan ritmusban, ahogyan természetesen érkeznek számodra a dolgok. Csak gyakorolj, maradj nyitott, kíváncsi és a többi jön magától. Bárki jógázhat, aki erre motivációt érez, nem kell hozzá se vegánnak, se szerzetesnek lenned. Ahány ember, annyi jóga, és ez így van jól.

Órákon nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a jóga sikere nem a tökéletesen, látványosan, "Insta kompatibilis"-en kivitelezett ászanákban van. A legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni: ne a formát, hanem az érzést keresd. Ugyanis mindenkinek máshol vannak a határai, mindenkinél máshol van a pont, ami egy új tapasztaláshoz, élményhez vezet, de még pont biztonságos a számára. Ami a menő ászanákhoz hajt az csak az egó, aki ezen keresztül szeretné meghatározni magát, és pont semmi szükségünk nincsen rá. Azzal természetesen sosincs baj, ha kihívásokat állítasz magad elé, és időről időre kimozdulsz a komfortzónádból, hiszen akkor tanulsz valami újat magadról.

Hadd osszam meg veletek az egyik megközelíést, ahogy a jógára tekinthetünk. Képzeld el, hogy a matracod az életed kicsiben, az ászanák pedig életesemények. Egyik jön a másik után..., valójábán nincs rá hatásod, hogy milyen kihívással találkozol majd legközelebb. Egyik póznak örülünk, szuper, mert ő könnyen megy, a másikra húzzuk a szánkat, de kénytelen-kelletlen elvégezzük, megint másiktól konkrétan kiver a víz..., és ez jól is van így. Miért? Hallottál már arról a kifejezésről, hogy "érzelmi immunrendszer"? Ahogyan egyértelmű, hogy létezik biológiai immunrendszerünk, ami megvéd majd a betegségektől, ugyanígy van érzelmi is... Pont ugyanúgy lehet ráadásul trenírozni, erősíteni mindkettőt. Kontrollált környezetben, okosan adagolt impulzusokkal. Pont, ahogyan a védőoltások megtanítják a testünket hatékonyan reagálni egy egy betegségre, ugyanígy tanítanak minket az ászanák a matracunk biztonságában. Hidd el, mindenkinek van olyan póz, -, vagy az is lehetséges, hogy nem ászana, hanem maga a meditáció az, ahogy velem is történt - , ami számára kiborító, és legszívesebben sírva elmenekülne a matracáról. Amikor velük találkozol, valójában az életed tanulod. Azt, hogy majd amikor lesétálsz a matracodról, és egy olyan szituációval találod szembe magad, ami hasonló érzéseket kelt majd benned, hogyan kezeled. Nem az a lényeg ugyanis, hogy amikor gyakorolsz, milyen flik-flakkokat tudsz elvégezni a matracodon, sokkal inkább az, hogy az itt tanultakat hogyan tudod majd kamatoztatni az un. "off-mat" életedben.