Ez a funkcionális alapdarab nem hiányozhat a ruhatáradból. - Hogyan működik a széldzseki? Milyen típusai vannak? És egyáltalán ki találta fel ezt a hasznos ruhadarabot?

 

Helló, termodinamika!

Akár enyhe hőmérséklet-csökkenéssel, akár hideg széllel van dolgunk, amikor  a levegőben mozgás történik, az az emberi testet hőleadásra készteti. Ezt nevezzük konvektív hőveszteségnek, magyarul hőáramlás okozta hőveszteségnek. 

(Az emberi test hőtranszportjának négy fizikai mechanizmusa a sugárzás, a konvekció, a párolgás és a vezetés, melyek közül a konvekció, azaz hőáramlás a mozgó közeg útján történő hőtranszport. Hőáramlás során az anyag elmozdul a melegebb tartományból a hidegebb rész felé.)

A széldzsekik, speciális kialakításuknak köszönhetően egyfajta gátként viselkedve jelentősen lelassítják a hőleadás folyamatát, s ezáltal folyamatosan melegen tartják viselőjüket. 

A széldzseki evolúciója 

A széldzsekik az 1970-es években kezdtek igazán népszerűvé válni, ám ennél jóval korábban, 500 évvel ezelőtt is léteztek már a mai, modern széldzsekikhez hasonló ruhadarabok. Ezek voltak a parkák, melyeket a hideg és szeles Grönland őslakosai, az inuitok találtak fel. A parkák kétféle állat, a fóka és a rénszarvas bőréből készültek, melyeket úgy illesztettek egymáshoz, hogy a hőszigetelő szarvasbunda képezze a kabát belső rétegét, a nedvességnek ellenálló fókabőr pedig a külsőt. 

Miután a 20. században a nyugati sarkkutatók megismerkedtek ezzel a remek találmánnyal, módosítani kezdték, hogy bevezethessék azt az amerikai piacra. A második világháborút követően a nylon felváltotta az állatbőrt, és a vízálló szövetek  kifejlesztése lehetővé tette vékonyabb kabátok gyártását. Így vált a széldzseki a 19. század második felére egy egyszerre stílusos és funkcionális ruhadarabbá.

Manapság a széldzsekik jellemzően nejlonból, polipamutból vagy különböző pamutkeverékekből készülnek, és ezeket a szöveteket általában vízszigetelő anyaggal is bevonják, hogy ellenálljanak az esőnek. 

Milyen típusai vannak? 

Belebújós, cipzáras, hosszú, rövid, húzózsinóros, magas nyakú, kapucnis, kiszsebes, nagyzsebes – ami a stílust és a szabást illeti, rengetegféle széldzseki közül válogathatsz, a színénél és formájánál, azaz a külleménél sokkal lényegesebb tényező, hogy milyen anyagból készült. Legalábbis akkor, ha a funkcionalitása miatt van rá szükséged, nem pedig egy új trend ösztönöz vásárlásra.  Íme néhány típusa a széldzsekiknek, melyek között mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. 

Hőszigetelő 

Ezek a típusú széldzsekik gyapjú- vagy pamutbéléssel rendelkeznek, s ezáltal benntartják a meleget. Bélésüket úgy tervezték, hogy ellenálljon a rossz időjárási körülményeknek, ugyanakkor ne veszítsék el kiváló lélegzőképességüket. Csapadékmentes, kimondottan hideg és szeles idő esetén hatékony védelmet nyújt.  

 

Vízálló 

A gyártás során hozzáadott DWR réteg (durable water repellent) vízlepergetővé teszi a szövetek felületét, így ezek a széldzsekik heves esőzés során is szárazon tartják viselőjüket. Bár a DWR réteggel bevont szöveteknek a hatékonysága idővel csökken, ha vigyázol rá és tisztán tartod, akkor éveken át biztonsággal hordhatod vízálló széldzsekidet. 

Nejlon

Nem olyan régen még ez a vékony, feszes, kopás- és nyúlásálló, egyik oldalán PVC (polivinil-klorid) réteggel bevont vízlepergető szövet volt az egyetlen, amit a széldzsekik és esőkabátok gyártására használtak. 

A nejlonból készült szél- és vízálló darabok egész évben jó szolgálatot tesznek, de általában melegebb évszakokban, valamint szabadban sportolás, például futás vagy kerékpározás során szokták viselni azok, akiket nem zavar, hogy mozgás hatására az anyag susogó hangot produkál. 

Outer shell

Ezek a vékony fedőrétegként funkcionáló széldzsekik nagyban hasonlítanak az esőkabátokra, ám egyfelől könnyebbek azoknál, másrészt nem vízállóak. Bő szabásuk lehetővé teszi, hogy jó néhány rétegnyi ruha elférjen alattuk, melegen tartva ezzel viselőjüket. 

Poliészter

A poliészter széldzsekik valamivel nehezebbek, mint nejlonból készült társaik, és pufibbak, terjedelmesebbek is, ugyanakkor puhábbak és kevésbé zajosak mozgás közben. 

Ezekbe a dzsekikbe általában hálós vagy pamutbélést tesznek a gyártás során, melyek közül hidegebb időjáráshoz érdemes a pamutbéléses verziót választani, az ugyanis növeli a kabát hőszigetelő-képességét. Bár önmagában a poliészter nem jó hőszigetelő, a megfelelően gumírozott, zárt szerkezetű poliészterruhák apró rostszálai csapdába ejtik a levegőt gátolva ezzel a konvekció folyamatát, azaz elősegítik a test melegen tartását. Ha egy ilyen széldzsekit még vízálló PU bevonattal is ellátnak, akkor túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindenféle időjárási körülmények között állja a sarat.  
 

Mikroszálas dzseki 

A mikroszálas szövetek hasonlóan viselkednek, mint a poliészter, ám annál sokkal vékonyabbak, lágyabbak és könnyebbek, ráadásul egyáltalán nem csinálnak zajt. A 100%-ban mikropoliésztert tartalmazó ruházat további előnye, hogy a test szabályozni tudja benne a hőmérsékletét izzadás nélkül. Amit pedig igen kellemetlen tulajdonságként szoktak kiemelni a mikroszálas anyagok kapcsán, az az, hogy elektromos feltöltődésre képesek. 

Tricot

A tricot (a francia eredetű szó jelentése: kötés) egy puha tapintású, enyhén fényes szálcsiszolt poliészter, mely roppant kényelmes viseletet biztosít. A tricot szövetből készült széldzsekik a legnehezebbek mind közül. Bár az előbbiekben bemutatott anyagokhoz képest kevésbé szélbiztos és nem vízálló, az biztos, hogy hűvösebb, száraz időjárási körülmények között melegen tartja viselőjét. 

Most, hogy már képben vagy azzal, mennyi opció közül választhatsz, könnyeben rátalálhatsz az igényeidnek megfelelő széldzsekire. Ha például hegyi túrára készülsz, akkor mindenképpen egy jó hőtartó dzsekit vigyél magaddal, ha pedig kimondottan csapadékos időhöz keresel megbízható védelmet, akkor a vízhatlanság legyen az elsődleges szempont a vásárlás során.